Interjú Konkoly-Thege Mátéval a Figyelőben.

A hazai maszkgyártás lehetőségéről, Kína maszk-monopóliumáról, a műanyag-gyártás egy részének hazatelepítéséről, a gépipar trendjeiről és a klímaválságról is beszélt lapunknak Konkoly-Thege Máté, a több évtizede fröccsöntőgépekkel foglalkozó Thege-Plastic Kft. ügyvezetője.

– Úgy tudom, hogy az önök iparágát érinti, így érdekelne, hogy mennyire lenne költséges és mennyi időbe telne, hogy orvosi maszkok gyártásába kezdjen valaki?

– Egy orvosi maszk több komponensből áll, magát a filtert általában polipropilén extrudálásával nyerik, de használnak más műanyagokat is, mint a polisztirol, polikarbonát, polietilén vagy poliészter. A műanyagok extrudálása itt úgy folyik, hogy a gép végén egy több száz lyukkal rendelkező fúvóka helyezkedik el, melynek köszönhetően nagyon vékony műanyag szálakat nyerünk. Ezeket olyan sűrűn lehet „szőni”, amivel bármely természetes anyagnál sokkal jobb szűrőt kapunk.

– Lehet ilyen gépet kapni nálunk!?

– Némely a folyamathoz használt gép és alkatrész hazánkban is megtalálható, ugyanakkor mivel a műanyag rétegeken kívül – általában – szövet rétegeket is használnak a végleges maszkhoz, nem elég csak egy gép átállítása. Ha valaki valóban belevágnak, akkor egy egész gyáregységet kéne kialakítania több gépből, ami több hónapos folyamat.

– Megéri akkor egy ilyen üzlet?

– Emiatt gazdaságilag biztosan nem érné meg, hiszen a megtérülés csak óriási darabszám mellett lenne elérhető, melyet csak a járványhelyzet megoldódása utánra lehetne elérni – legalábbis ha a világ tudja tartani azt a tempót, melyről kínai partnereink beszámoltak a vírus kezelésében.

– Amúgy ma szinte egymást érik a krízisek, a koronavírus csak az egyik, ott van az olajválság és a klímavészhelyzet, hogyan tud ezekre reagálni a magyar ipar?

– A koronavírus megmutatta, hogy a nyugati cégek profitéhsége, mely a termelés jelentős részét Kínába helyezte, nem fenntartható. Egyszerűen vissza kell hozni több stratégia termék és alapanyag gyártását, ha nem is országos, de uniós szinten.

– Mire gondol? Mondana egy példát?

– Jó példa erre, hogy egyes hírek szerint a kínai kommunista párt gyakorlatilag államosította az ottani, eredetileg amerikai kézben lévő orvosi maszk gyárakat, így teljes befolyást szereztek a világpiacon. Azért, mert az ilyen áruk felét ott állítják elő.

– De itthon drágább a gyártás, kisebb a sorozat mennyiség így a mérethatékonyság sem az igazi, nem?

– Ez már a törvényhozók feladata, hogy megoldást találjanak arra, hogy jobban megérje drágábban, de helyben gyártani. Az effajta az insourceing, azaz a termelés egy részének hazahozatala jó lehet. E folyamatnak jelentős haszonélvezője lehet hazánk, hiszen a munkaerő még mindig olcsónak számít, miközben jellemzően magas kvalitású szakembereket igényel a váltás. A krízisre hozott uniós és hazai gazdaságélénkítő lépések üdvözlendőek, a tűzoltás jellegű problémamegoldás mellett azonban fontos lenne, hogy alapvetőbb gyártás-fejlesztésekre is sor kerüljön, mint például a körkörös gazdaság alapjainak megerősítése, ami a további válságok hatását is tompíthatja.

– Mi a helyzet az olajválság és a klímaváltozás hatásaival?

– A korábban trendszeren emelkedő alapanyagárak és egyéb költségek növekedése folyamatos nyomás alatt tartotta a műanyagipart, ma pedig a bizonytalanság óriási. Igaz a növekvő árak az ágazat fejlődését is indukálták. A legtöbb műanyagipari gépgyártó fókuszában évek óta a természetkárosítás visszafogása áll, mely nagyon röviden az energiaigény csökkentésében és az újrahasznosítható anyagok mennyiségének növelésében nyilvánul meg.

– Az autóipari gépgyártás is ennyire előre tart?

– Korántsem, bár az autóiparban hasonló folyamatok figyelhetőek meg, csakhogy nálunk, a műanyagiparban ez a folyamat már évekkel korábban elindult. Például a japán JSW teljesen elektromos fröccsöntőket gyárt. E gépek olyanok, mint az elektromos autók megjelenése, lényegesen kevesebbet fogyasztanak és jóval kevesebb komponensből állnak.

– Japánokat említett, Kína nem zárkózik fel?

– Dehogynem: ma már a kínai gyártók is a természet megóvására hajtanak, a ChenHsong gépei eddig soha nem látott mennyiségű újrahasznosított műanyaggal tudnak dolgozni, így kevesebb új műanyagra van szükség, ami egyértelműen jó a környezetnek. Sajnos ugyanakkor a hazai gépállomány még mindig nagyon idős. Itt is kiválóan működik az autós hasonlat: öreg a gépparkunk, ami ezáltal igen környezetszennyező. Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a kormány is tesz erőfeszítéseket, hogy a hazai cégeket támogassa az új gépek beszerzésében, mellyel akár felére is csökkenhet a villanyszámla, erre a Momert Zrt. és VA Elektronika Zrt. kiváló példa.

– A klímavészhelyzet is komoly átalakítást kíván, a hazai gazdaságpolitika e téren sok új vállalást tett, nem? Az önök ágazata hogy áll?

– Néhány piaci szereplő már elkezdett reagálni a kialakult helyzetre. Sajnos továbbra is komoly gondot jelent, hogy a rengetegféle műanyag nem, vagy csak nehezen feldolgozhatóak együtt, tehát a szelektív hulladékgyűjtést követnie kellene egy alaposabb alapanyag-típusonkénti szelekciónak is. Jelenleg ugyanis az összegyűjtött műanyagok csak töredéke kerül újrahasznosításra, többségük megy az égetőbe. Piaci alapon az alacsony értékű műanyagoknál nem lehet fedezni az újrahasznosítást, csak a drágábbaknál, mint a PET. Itt is az egyértelmű szabályozás jelenthet megoldást.

– A leglátványosabb lépés az egyszer használatos műanyagok betiltása lesz, melyek a legfentarthatóbb megoldások? Szükség van-e egyáltalán ezekre?

– A Thege-Plastic Kft. egyik partnere az általunk értékesített fröccsöntőgépeken többször használható műanyag poharakat gyárt szórakozóhelyek számára. A koncepció lényege, hogy a göngyöleget a gyártó és a végfelhasználó között működő szolgáltató begyűjti, tisztítja és újra kihelyezi. Azok a poharak, amelyek már alkalmatlanok újratöltésre visszakerülnek a gyártóhoz, ahol más, nem élelmiszeripari termékek lesznek belőlük. Itt azért meg kell jegyezni, sokan vitatják, hogy ennek a teljes ciklusnak a környezetterhelése jelenleg vajon kisebb-e, mint egy egyszer használatos poháré.

– Hogyan alakul a műanyag-felhasználás a jövőben?

– Műanyagokra mindig szükség lesz, hiszen ez egy csodálatos anyag, amit gyakorlatilag nem lehet mással helyettesíteni, de sajnos itt is a felhasználóval, az emberrel van a probléma. Még a nagy utálatnak örvendő egyszer használatos nejlonzacskó is a környezetvédelemért jött létre, hogy kiváltsa a rengeteg papírzacskót, amit használtak az 50-es évek végén. Az egyszer használatos műanyagoknak továbbra is lesz létjogosultsága, még a felelőtlenség miatt bevezetett tiltás után is. Például az egészségügyben, hiszen azokkal sokkal jobban megelőzhető a vírusok terjedése. (HG)

A cikk a Figyelő 2020/13-as számában jelent meg.