Az élelmiszeripar történetének egyik legnagyobb kihívása elé néz. Az Európai Unió a termékcsomagolásokat érintő előírások új szabályozását szorgalmazza, és ezek bevezetése a magyarországi vállalkozásokra is nagy hatással lesz majd. Hogyan lehet fenntarthatóbb módon használni a műanyagokat az élelmiszeriparban vagy akár az élet más területén? A Thege-Plastic Kft. cikkében a nanoanyagoktól az extrúderekig próbál betekintést nyújtani a műanyagokat övező kényes helyzetbe.

Az élelmiszer-csomagolóanyagok rendszerint műanyagok. Előnyös tulajdonságaik mellett fő hátrányuk, hogy nem képesek megakadályozni, hogy a gázok, mint például az oxigén áthatoljanak a csomagoláson, ezáltal azt sem, hogy az élelmiszerrel érintkezésbe kerüljenek. Pedig a csomagolásnak kiemelt szerepe van az élelmiszerek minőségének megőrzésében, a lehető legmagasabb szintű élelmiszerbiztonság megteremtésében. A helyzetet csak még összetettebbé teszi, hogy több – a csomagolási hulladékról és az egyszer használatos műanyagokról szóló – irányelv is megjelent az utóbbi időben.

Jönnek a nanoanyagok a műanyagiparban

Az Európai Unió jó ideje azon dolgozik, hogy a fenntarthatóságot az élelmiszeriparban is erősítse. Ennek egyik módja az élelmiszer-csomagoló iparban a fenntarthatóbb anyagok létrehozására tett kísérletek ösztönzése, az innovatív kutatások támogatása. Mint az a Nanoanyagok Európai Uniós Megfigyelőközpontjának cikkében olvasható, az úgynevezett nanoanyagok, a titán-nitrid vagy a titán-dioxid javíthatják az anyag tulajdonságait, például könnyebbé és erősebbé tehetik azt, de lehetnek ezenkívül antimikrobiális tulajdonságaik is, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az élelmiszerek frissek és ártalmas baktériumoktól mentesek maradjanak hosszú tárolási idő alatt is. Éppen ezért ma az élelmiszer ágazatban a nanoanyagok legfontosabb alkalmazási területei élelmiszereink csomagolásának fejlesztésére esnek.

Fontos szerepet tölthet be a cellulóz a csomagolóanyagok új generációjában

Az uniós szervezet másik friss kutatásának középpontjában a cellulóz áll, mint a környezetben talált legbőségesebb anyagok egyike, amely növényekből és fákból nyerhető. A kutatók biológiailag lebomló kompozit membránokat fejlesztettek ki cellulóz nanorészecskékből. A kutatások pedig arra engednek következtetni, hogy ezek a bioalapú fóliák megakadályozhatják, hogy a víz a csomagolásba behatoljon, megvédik a friss élelmiszert az ártalmas baktériumoktól és potenciálisan megnövelik a termék eltarthatóságát. Ez azt jelenti, hogy a biofóliák alkalmazhatók az élelmiszer-csomagoló iparban az élelmiszerhulladékok, valamint az élelmiszerrel kapcsolatos betegségek csökkentésére. De a tudósok „okos” csomagolást is fejlesztenek, amely nanoméretű érzékelőket tartalmaz az élelmiszer állapotának a monitorozására.

Az új veszélyforrás: a mikroműanyag

Számtalan hír járja be a sajtót a mikro műanyagokról, legutóbb a polipropilén cumisüvegek használata során keletkező ilyen jellegű szennyeződések révén keletkeztek cikkek, külföldi tanulmányok. A szakemberek legalább ennyire fontosnak tartják az ásványvizes PET palackokkal kapcsolatos vizsgálatokat. Mint ismeretes, az ásványvizet a kezdetekben az akkor slágernek számító PVC-ből készült üvegekbe töltötték, amiről azonban hamar kiderült, hogy vegyileg nem elég ellenálló. Sokakban merült fel a kérdés, hogy nem lenne-e jobb más, ellenállóbb műanyagot használni. Ekkor született meg lehetséges alternatívaként a PET palack ötlete, de egyes vizsgálatok szerint az ásványvízben, függetlenül attól, hogy egyutas, vagy eldobható PET palackról beszélünk, jelen vannak a mikroműanyagok.

Ez az egyszerhasználatos műanyagok átka

Egy a magyar ivóvizet vizsgáló tanulmány sem kecsegtet jó hírekkel, amikor azt állítja, hogy a mikroműanyagok velünk együtt élnek. Egyes kutatások ennél is messzebbre mennek, és azt mondják, hogy bármilyen műanyagokkal kapcsolatos tevékenység, egy kupak letekerése vagy egy zacskó kinyitása is mikrorészecskék felszabadulásával jár

A legnagyobb szennyezők is felveszik a harcot a műanyaggal

Az Európai Unió termékcsomagolásokat érintő törekvéseihez csatlakoztak a világ vezető élelmiszeripari, táplálkozási és az egészséges életmóddal foglalkozó nagyvállalatai is. Sokan közülük vállalták, hogy újabb és újabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy csomagolásaiknak a 100 százalékát újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegyék, és hogy a következő évek-évtizedek alatt csökkentsék a műanyag-felhasználásukat, ezáltal felgyorsítsák az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését. A Nestlé 2020 szeptemberében jelentette be, hogy az új lépései között szerepel egy 30 millió dolláros beruházás az élelmiszeripari újrahasznosított műanyagok arányának növelése érdekében az Egyesült Államokban, és egy újrahasznosítható papírcsomagolás bevezetése Franciaországban. A vállalásokkal összhangban a márka Magyarországon is gyárt újfajta csomagolású termékeket, például a szerencsi gyárban készülő NESQUIK All Natural kakaópor újrahasznosítható papírcsomagolásban kerül az európai piacokra. Ahol nem lehetséges a papírcsomagolás, mint például a népszerű kávékapszulák esetében, igyekeznek minél nagyobb arányban újrahasznosított alumíniumból előállítani a terméket, ami szintén fontos lépés a körkörös gazdaság felé.

Alapelvárás lehet a műanyag felelősségteljes felhasználása

A felelős gondolkozású cégek tevékenységének középpontjában tehát a hulladékmentes jövő megteremtése áll. Az erőfeszítések pedig kifizetődőek, azok a cégek, amelyek képesek átállni az újfajta csomagolási megoldásokra, marketing szempontból is jól járhatnak, érdemes a változásokat egyfajta lehetőségként felfogni. A már említett márka, a Nestlé Fülöp-szigeteken lévő egysége már elérte a célt, hogy teljesen műanyag semlegesek legyenek. Ez azt jelenti, hogy az értékesített termékekben lévő műanyagmennyiséggel egyenértékű műanyagot gyűjtöttek össze és dolgoztak fel, ezzel gátolva, hogy ezek a hulladéklerakókba, rosszabb esetben az élővizeinkbe kerüljenek. Az erről szóló hírek bejárták a világsajtót, kedvező irányba befolyásolva a fogyasztók márkáról alkotott elképzeléseit. Itt kell megjegyezni a magyar startup, a Poliloop baktériumkoktélját is, ami a műanyaghulladékot természetes anyaggá montja le, a felfedezésre a hírek szerint szintén egy élelmiszeripari óriáscég figyelt fel.

Jelezzük a cégek felé, hogy nem kérünk a felesleges műanyagokból!

Sajnos nagyon úgy fest, hogy a vállalatok megregulázása a vásárlókra marad törvényhozóink helyett, habár egyre többen jelzik pénztárcájukkal és akár leveleikkel is, hogy elvárják a fenntartható csomagolásokat. Ugyanakkor továbbra is szükséges a vásárlók fejében is rendet tenni, új, felelősebb magatartásra ösztönözni a fogyasztókat, hiszen a szelektív gyűjtés ugyanannyira fontos, mint a feldolgozás. Több felmérés is igazolta, hogy a fogyasztók nagy része hallott arról, hogy változhatnak a közeljövőben a termékcsomagolást érintő előírások, többségük támogatja is ezeket, azonban még mindig kevesen fektetnek energiát abba, hogy például egy korábban használt műanyag szatyorral menjenek vásárolni, és ne minden alakalommal újat vegyenek. Fontos tehát az edukáció. Cégeken belül a különböző, fenntartható csomagolási és képzési programot elindítása, egy-egy digitális platformon keresztül történő oktatás, cégeken kívül pedig különböző ösztönző kampányok elindítása sokat tehet az alternatív csomagolóanyagokra történő átállás irányába.

A műanyagipar fő mozgatórugója már a fenntarthatóság

Ahogyan arról a Thege-Plastic Kft. beszámolt világ legnagyobb műanyagipari seregszemléjén, a 2019-es düsseldorfi K-show a gyártók egymásra licitáltak a természetkárosítás visszafogásában. A kiállítás tematikája a körforgásos gazdaság volt, melyre az Európai Unió, mint a versenyképesség kulcsára is tekint. Nem meglepő módon a legtöbb műanyagipari gyártó olyan gépeket mutatott be, melyek a szűken vett újrahasznosítás mellett a szén-dioxid-kibocsájtás és az energiatakarékosság területén mutat komoly előrelépést, valamint az anyagfelhasználás kapcsán.

Az eladó extruder várja kihívást

Cégünk első kézből tapasztalja, hogy a legújabb gépek, mint a Jwell extruderek vagy a ChenHsong fröccsöntőgépek újabb generációja hogyan felel meg a legszigorúbb természetvédelmi elvárásoknak. Az elődeiknél jóval kevesebbet fogyasztó gépek olyan minőségben tudják felhasználni az újrahasznosított műanyagot, ami korábban elképzelhetetlen volt, illetve könnyen tudják használni az újabbnál újabb anyagokat. A Thege-Plastic Kft. elkötelezett a magyar műanyagipar és műanyagfogyasztás fenttarthatóvá tétele mellett, megpróbálva józan hangot biztosítani a diszkurzusban, hiszen az egyszerhasználatos műanyagok visszaszorítása közben nem szabad átesni a ló túloldalára. Nem nehéz belátni, hogy villanykapcsolót pazarló, autóalkatrészt életveszélyes más anyagból, mint műanyag, de a többször használatos műanyagzacskók kivezetése hatalmas hiba lenne, ahogyan ezt több tanulmány is bizonyította.

Interjú Konkoly-Thege Mátéval a Figyelőben.

A hazai maszkgyártás lehetőségéről, Kína maszk-monopóliumáról, a műanyag-gyártás egy részének hazatelepítéséről, a gépipar trendjeiről és a klímaválságról is beszélt lapunknak Konkoly-Thege Máté, a több évtizede fröccsöntőgépekkel foglalkozó Thege-Plastic Kft. ügyvezetője.

– Úgy tudom, hogy az önök iparágát érinti, így érdekelne, hogy mennyire lenne költséges és mennyi időbe telne, hogy orvosi maszkok gyártásába kezdjen valaki?

– Egy orvosi maszk több komponensből áll, magát a filtert általában polipropilén extrudálásával nyerik, de használnak más műanyagokat is, mint a polisztirol, polikarbonát, polietilén vagy poliészter. A műanyagok extrudálása itt úgy folyik, hogy a gép végén egy több száz lyukkal rendelkező fúvóka helyezkedik el, melynek köszönhetően nagyon vékony műanyag szálakat nyerünk. Ezeket olyan sűrűn lehet „szőni”, amivel bármely természetes anyagnál sokkal jobb szűrőt kapunk.

– Lehet ilyen gépet kapni nálunk!?

– Némely a folyamathoz használt gép és alkatrész hazánkban is megtalálható, ugyanakkor mivel a műanyag rétegeken kívül – általában – szövet rétegeket is használnak a végleges maszkhoz, nem elég csak egy gép átállítása. Ha valaki valóban belevágnak, akkor egy egész gyáregységet kéne kialakítania több gépből, ami több hónapos folyamat.

– Megéri akkor egy ilyen üzlet?

– Emiatt gazdaságilag biztosan nem érné meg, hiszen a megtérülés csak óriási darabszám mellett lenne elérhető, melyet csak a járványhelyzet megoldódása utánra lehetne elérni – legalábbis ha a világ tudja tartani azt a tempót, melyről kínai partnereink beszámoltak a vírus kezelésében.

– Amúgy ma szinte egymást érik a krízisek, a koronavírus csak az egyik, ott van az olajválság és a klímavészhelyzet, hogyan tud ezekre reagálni a magyar ipar?

– A koronavírus megmutatta, hogy a nyugati cégek profitéhsége, mely a termelés jelentős részét Kínába helyezte, nem fenntartható. Egyszerűen vissza kell hozni több stratégia termék és alapanyag gyártását, ha nem is országos, de uniós szinten.

– Mire gondol? Mondana egy példát?

– Jó példa erre, hogy egyes hírek szerint a kínai kommunista párt gyakorlatilag államosította az ottani, eredetileg amerikai kézben lévő orvosi maszk gyárakat, így teljes befolyást szereztek a világpiacon. Azért, mert az ilyen áruk felét ott állítják elő.

– De itthon drágább a gyártás, kisebb a sorozat mennyiség így a mérethatékonyság sem az igazi, nem?

– Ez már a törvényhozók feladata, hogy megoldást találjanak arra, hogy jobban megérje drágábban, de helyben gyártani. Az effajta az insourceing, azaz a termelés egy részének hazahozatala jó lehet. E folyamatnak jelentős haszonélvezője lehet hazánk, hiszen a munkaerő még mindig olcsónak számít, miközben jellemzően magas kvalitású szakembereket igényel a váltás. A krízisre hozott uniós és hazai gazdaságélénkítő lépések üdvözlendőek, a tűzoltás jellegű problémamegoldás mellett azonban fontos lenne, hogy alapvetőbb gyártás-fejlesztésekre is sor kerüljön, mint például a körkörös gazdaság alapjainak megerősítése, ami a további válságok hatását is tompíthatja.

– Mi a helyzet az olajválság és a klímaváltozás hatásaival?

– A korábban trendszeren emelkedő alapanyagárak és egyéb költségek növekedése folyamatos nyomás alatt tartotta a műanyagipart, ma pedig a bizonytalanság óriási. Igaz a növekvő árak az ágazat fejlődését is indukálták. A legtöbb műanyagipari gépgyártó fókuszában évek óta a természetkárosítás visszafogása áll, mely nagyon röviden az energiaigény csökkentésében és az újrahasznosítható anyagok mennyiségének növelésében nyilvánul meg.

– Az autóipari gépgyártás is ennyire előre tart?

– Korántsem, bár az autóiparban hasonló folyamatok figyelhetőek meg, csakhogy nálunk, a műanyagiparban ez a folyamat már évekkel korábban elindult. Például a japán JSW teljesen elektromos fröccsöntőket gyárt. E gépek olyanok, mint az elektromos autók megjelenése, lényegesen kevesebbet fogyasztanak és jóval kevesebb komponensből állnak.

– Japánokat említett, Kína nem zárkózik fel?

– Dehogynem: ma már a kínai gyártók is a természet megóvására hajtanak, a ChenHsong gépei eddig soha nem látott mennyiségű újrahasznosított műanyaggal tudnak dolgozni, így kevesebb új műanyagra van szükség, ami egyértelműen jó a környezetnek. Sajnos ugyanakkor a hazai gépállomány még mindig nagyon idős. Itt is kiválóan működik az autós hasonlat: öreg a gépparkunk, ami ezáltal igen környezetszennyező. Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy a kormány is tesz erőfeszítéseket, hogy a hazai cégeket támogassa az új gépek beszerzésében, mellyel akár felére is csökkenhet a villanyszámla, erre a Momert Zrt. és VA Elektronika Zrt. kiváló példa.

– A klímavészhelyzet is komoly átalakítást kíván, a hazai gazdaságpolitika e téren sok új vállalást tett, nem? Az önök ágazata hogy áll?

– Néhány piaci szereplő már elkezdett reagálni a kialakult helyzetre. Sajnos továbbra is komoly gondot jelent, hogy a rengetegféle műanyag nem, vagy csak nehezen feldolgozhatóak együtt, tehát a szelektív hulladékgyűjtést követnie kellene egy alaposabb alapanyag-típusonkénti szelekciónak is. Jelenleg ugyanis az összegyűjtött műanyagok csak töredéke kerül újrahasznosításra, többségük megy az égetőbe. Piaci alapon az alacsony értékű műanyagoknál nem lehet fedezni az újrahasznosítást, csak a drágábbaknál, mint a PET. Itt is az egyértelmű szabályozás jelenthet megoldást.

– A leglátványosabb lépés az egyszer használatos műanyagok betiltása lesz, melyek a legfentarthatóbb megoldások? Szükség van-e egyáltalán ezekre?

– A Thege-Plastic Kft. egyik partnere az általunk értékesített fröccsöntőgépeken többször használható műanyag poharakat gyárt szórakozóhelyek számára. A koncepció lényege, hogy a göngyöleget a gyártó és a végfelhasználó között működő szolgáltató begyűjti, tisztítja és újra kihelyezi. Azok a poharak, amelyek már alkalmatlanok újratöltésre visszakerülnek a gyártóhoz, ahol más, nem élelmiszeripari termékek lesznek belőlük. Itt azért meg kell jegyezni, sokan vitatják, hogy ennek a teljes ciklusnak a környezetterhelése jelenleg vajon kisebb-e, mint egy egyszer használatos poháré.

– Hogyan alakul a műanyag-felhasználás a jövőben?

– Műanyagokra mindig szükség lesz, hiszen ez egy csodálatos anyag, amit gyakorlatilag nem lehet mással helyettesíteni, de sajnos itt is a felhasználóval, az emberrel van a probléma. Még a nagy utálatnak örvendő egyszer használatos nejlonzacskó is a környezetvédelemért jött létre, hogy kiváltsa a rengeteg papírzacskót, amit használtak az 50-es évek végén. Az egyszer használatos műanyagoknak továbbra is lesz létjogosultsága, még a felelőtlenség miatt bevezetett tiltás után is. Például az egészségügyben, hiszen azokkal sokkal jobban megelőzhető a vírusok terjedése. (HG)

A cikk a Figyelő 2020/13-as számában jelent meg.

Alkategóriák